Ciklusprogram

2014-2019. évi Gazdasági Ciklusprogram

2010-2014. évi Gazdasági Ciklusprogram

Hajdúdorog Város Önkormányzat és intézményei 2006-2010. évek közötti ciklusra szóló gazdasági programjáról

A felzárkózás programja

Hajdúdorog Város Önkormányzat 2007. I. félévi munkatervében meghatározottak szerint elkészítettem Hajdúdorog Város 2006-2010. évek közötti időszakra szóló gazdasági ciklusprogramját.

Az 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat meghatározza gazdasági programját, amelynek kötelező tartalmát jogszabály nem írja elő. A ciklusprogram elkészítésnek folyamatában előzetesen egyeztettem:

  • az alpolgármester úrral
  • a helyi vállalkozókkal
  • az önkormányzati intézmények vezetőivel
  • és Hajdúdorog város polgáraival.
I.

A társadalmi és gazdasági rendszerváltás óta eltelt közel 16 esztendőben Hajdúdorog Város Önkormányzata, az ez idő alatti négy ciklusban, úgy határozta meg a település fejlődésének irányát, hogy a mindenkori minimumszolgáltatásokkal, maximális színvonalon tudja a lakosság igényeit kielégíteni. Az idő és környezetünk ezen a szemléleten már túlhaladt. Az elkövetkező négy évben egy olyan program mellett teszek hitet, mely a város fejlődését, felemelkedését és az itt élők mindennapjait jobbá és szebbé teszi.

Ebben a ciklusban tervezett fejlesztések kiválasztásánál az alábbi szempontok játszottak szerepet:

  • az Önkormányzat várható teherbíró képessége (saját bevételeink nagysága);
  • a 2007-2013-as Uniós tervezési időszakban meghirdetésre kerülő pályázati lehetőségek;
  • a lakosság, valamint a helyi vállalkozók, vállalkozások kezdeményezései
  • nemzetközi, hazai gazdasági és társadalmi folyamatok.

Minden bizonnyal, mint minden ezt megelőző ciklusban lehetnek olyan tervek, elképzelések és célok, amelyek nem fognak megvalósulni, áthúzódnak a következő ciklusokba. Nagyon fontos az átgondolt tervezés, mert tudjuk, hogy érdemi változásokat csak e mentén tudunk elérni. Az új lehetőségekkel meg kel tanulnunk élni. Sajnos az I. Nemzeti Fejlesztési Terv nagy lehetőségeiről lemaradtunk. Most itt a nagy lehetőség, hogy az Új Magyarország Programhoz (NFT I.) csatlakozzunk, ne csak ötleteinkkel és elképzeléseinkkel, hanem tetteinkkel is.

II. A gazdasági program összeállításának szempontrendszere

A gazdasági program alapelve a kitűzött célok és azok megvalósíthatósága közötti egyensúly megteremtésének biztosítása. Ennek feltétele az, hogy a program időszakára jelölt feladatoknál az ország és ezen belül a helyi önkormányzat gazdasági (anyagi) teherbíró képessége is vizsgálat tárgya legyen.

A 2006-2010. évi gazdasági program összeállításánál tekintettel kell lenni arra, hogy:

  • az Önkormányzat bevételeinek sajnos egyre kisebb része (kb. 60 %-a) a mindenkori állami - kormányzati - döntések függvénye, és egyre nagyobb részt nekünk kell kigazdálkodni

A gazdasági program fejlesztési feladatainak megjelölésekor - a fentieken kívül - meghatározó az, hogy Magyarország 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz, és ezt követően jogosulttá vált az Európai Unió támogatásaira. Az új teljes uniós költségvetési ciklus Magyarország számára közel 8.000 milliárd forint értékű fejlesztési források felhasználását biztosítja. Ezen források elsődleges célja, hogy - gazdasági és szociális kohézió erősítése érdekében - segítsen az új tagállamoknak, valamint az egyes régiók fejlettségi különbségeit csökkentse.

Azoknak a tagállamoknak, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a közösség átlagának 75%-át, Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében ki kell dolgozniuk és az Európai Bizottság elé terjeszteniük fejlesztési célkitűzéseiket és prioritásaikat. Ez a dokumentum képezi az alapját a Bizottsággal folytatandó tárgyalásoknak, melyek eredményeként készül el a támogatások jogi keretét jelentő Közösségi Támogatási Keret (KTK). A Közösségi Támogatási Keret tartalmazza az EU és a magyar fél pénzügyi kötelezettség-vállalását arra, hogy 2006 - 2010. között a strukturális alapokból közösen finanszírozott egyes fejlesztési területekre milyen összeget fordítanak.

A 2006-2010. időszakra vonatkozóan az Új Magyarország Fejlesztési Terv - az ország egészét érintő - nyolc ágazati operatív program (Gazdaságfejlesztés OP, GOP; Közlekedés OP, KÖZOP; Társadalmi megújulás OP, TÁMOP; Társadalmi infrastruktúra OP, TIOP; Környezet és energia OP, KEOP; Államreform OP, ÁROP; Elektronikus közigazgatás OP, EKOP; Végrehajtás OP, VOP; és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, ÚMVP) és a hét Regionális Operatív Programban (ROP) foglalja össze a célkitűzéseket, támogatandó tevékenységeket. Számunkra az ágazati programokon kívül az Észak-Alföldi Operatív Program tartalmazza azokat a célokat és forrásokat melyek mentén a település fejlesztése, felzárkóztatása megvalósulhat.

Ezen programokból lehívható támogatások a hét éves fejlesztési ciklusban (a támogatási intenzitás függvényében) 11-12 ezer milliárdos fejlesztéseket allokálhat.

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv elfogadása után sokan azt a szkeptikus véleményt fogalmazták meg, hogy képesek leszünk-e a források lehívására. A ciklus zárása bebizonyította, hogy Magyarország a tíz akkori új tagállam közül, a megszerezhető források több mint 90%-át fel tudta használni. A mostani kihívás nagyobb, most kell igazán megmutatnunk, hogy kreativitásunk, kezdeményező készségünk elegendő lesz-e ahhoz, hogy egy Új Magyarországot építsünk.

Az Önkormányzatunknak kiemelt figyelmet kell fordítani a már ismertté vált és tervezett pályázati lehetőségek alapján készítendő projektekre, annak érdekében, hogy minél több uniós forrást tudjon igénybe venni a város és térsége fejlesztése érdekében. Itt említést kell tennem, hogy szakítani kívánok azzal a máshol is bevett szokással, hogy mindenre pályázunk amire lehet, jól átgondoltan azokat a lehetőségeket kell prioritásként megfogalmazni, melyek újabb forrásokat tudnak számunkra biztosítani.

III. A gazdasági program főbb céljai

A gazdasági program alapvető célja - az Új Magyarország Programhoz hasonlóan - az életminőség javítása, a vidék felzárkóztatása s ezen belül is elsősorban a város és lakói vagyoni és jövedelmi gyarapodásának előmozdítása.

Ennek érdekében az Önkormányzat legfontosabb céljai az alábbi szempontok szerint csoportosíthatóak:

  • Lehetőség szerint folyamatos kapcsolattartás a lakossággal (fejlesztési elképzelések ismertetése), a vállalkozókkal (Városi Érdekegyeztető Tanács megalakítása), hogy érdekeik, véleményük folyamatosan alakíthassa a város fejlődését.
  • Teret kell biztosítani a felnövekvő generáció érdekeinek megjelenítésére is (ifjúsági referens, ifjúsági tanács)
  • Települési közszolgáltatások színvonalas ellátása, lehetőség szerinti fejlesztése, az infrastruktúra bővítése, modernizálása.
  • Intézményeink fejlesztése, racionalizálása, szolgáltatásainak bővítése.
  • Aktív vagyongazdálkodás, a vállalkozók támogatása Vállalkozói Alap létrehozása (VÁPA).
  • Meglévő természeti és gazdasági adottságaink jobb kiaknázása.
  • A mezőgazdaság adottságainak jobb kiaknázása, a feltételek javítása.
  • A város humánerőforrására támaszkodva ipartelepítés ösztönzése (HAVÖ) kialakítása így a foglalkoztatás javulhatna, a munkanélküliség csökkenhetne.
  • Támogatni szükséges a hagyományteremtés szándékával a kulturális és művészeti rendezvényeket.
  • Meglévő örökségünket ápolni kell és a város szolgálatába kell állítanunk.
  • Fontos a civil szervezetek kezdeményezéseinek ösztönzése és felkarolása.
  • Közrend, közbiztonság javítása érdekében a rendőrség, polgárőrség és az önkormányzati mezőőri szolgálat munkájának összehangolása, megerősítése.
  • Minden igényt kielégítő adottságainknak és lehetőségeinknek megfelelő kulturális közösségi tereket kell biztosítanunk.
  • Erősíteni kell a kialakult kistérségi gondolkodást, együtt munkálkodást, mert fejlesztési elképzeléseink terén több lehetőséghez juthatunk.
1. Pénzügyek, vagyon

Önkormányzatunk pénzügyi és vagyoni helyzete kedvezően alakult a 2006. évben

  • A jelenlegi önkormányzati vagyon 4.144.120 ezer Ft
  • Az önkormányzati vagyonunkat növelte a szennyvízberuházás II. ütemének vagyonmegosztása 1.851.000 ezer Ft értékben.
  • Az önkormányzat és intézményeinek záró bankszámlák egyenlegei: 136.235 ezer Ft.
  • A befektetett pénzügyi eszközök állománya 2006. évben csökkent 2.160 ezer Ft-tal az esedékessé váló államkötvény lejárata miatt. A rendelkezésünkre álló államkötvényünk értéke 53.120 ezer Ft.
  • Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségünkből teljesítettünk 40.586 ezer Ft-ot (szennyvízberuházás és számítógépek bérleti díja IBM). A fennmaradó kötelezettségünk még 629.801 ezer Ft.
  • Követelésként 80.778 ezer Ft-ot tartunk nyílván.

A saját bevételek körében meghatározóak a helyi adókból származó bevételek. Az igazságos közteherviselés elve szerint az adófizetési képességgel rendelkező polgárok és szervezetek méltányos mértékben hozzá kell járuljanak a közösségi kiadásokhoz. Az ilyen képességgel nem, vagy kevésbé rendelkezők pedig gondos, előrelátó szabályozással mentesíthetők, illetve kedvezményben részesíthetők.

Következetesen érvényesíteni kell az adórendeletünkből fakadó kötelezettségeket szigorítani kell az adóbehajtást, hiszen jogos kívánalom, hogy az adóbefizetés alól senki se bújhasson ki, mivel ezen bevételek is szükségesek a város zavartalan működéséhez és fejlesztéséhez.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a kötelező és önként vállalt közszolgáltatások színvonalas ellátása, a város fejlesztése, a források és a vagyonérték növelése, a lakossági ellátás javítása, a foglalkoztatás bővítése. Alapelv: hogy az önkormányzat vagyona tartósan nem csökkenhet, a nem törzsvagyon hasznosításából származó bevételeket csak vagyonszerzésre és beruházásra lehet felhasználni. Az aktív vagyongazdálkodás eredményeként évről-évre nőhet a beruházásra, fejlesztésre fordítható összeg.

A városnak a működési kiadásait állami támogatásokból illetve a saját bevételekből kell megoldania. Intézményvezetőinket érdekeltté kell tenni a racionális gazdálkodásban, az új források felkutatásában és megszerzésében, így az általuk nyújtott színvonal folyamatos emelkedését is joggal várhatjuk el.

A nagy volumenű, a város fejlődését stratégiailag is befolyásoló beruházások esetében forrásként a hitel felvételének lehetőségét, a szakmai- és pénzügyi-befektetők szerepvállalását is számításba kell venni.

2. Közszolgáltatások

Az infrastruktúra fejlettsége a települési közszolgáltatások színvonalas ellátása meghatározza a lakosság életkörülményeit, megfelelő feltételrendszert biztosít a településgazdaság fejlődéséhez, vonzerőt jelenthet a befektetők számára. Az önként vállalható közszolgáltatások széles körét (amelyekhez állami normatív támogatás nem, vagy csak minimális mértékben járul) részletes vizsgálat alapján a képviselő-testület döntheti el és az ellátását az azt leghatékonyabban elvégezni képes szervezeti egységre bízza.

A közszolgáltatások körében fontos a színvonal emelése. Szükséges a városban lévő közterületek, parkok megóvása, illetve fejlesztése, a köztisztaság magas színvonalú ellátása. Mindehhez széleskörű helyi összefogás és igényesség is szükséges.

  1. Szennyvízelhelyezés és elvezetés

    Az elmúlt években megvalósult beruházás révén, városunkban a szennyvízelhelyezés és elvezetés kérdése megoldottnak látszik. A II. ütemében Hajdúnánással közösen megpályázott, címzett támogatással a belterületen szinte teljesen kiépült a városi csatornarendszer. A III. ütem feladata lesz a ma még külterületként jegyzett Rákóczi kert becsatornázása.

  2. Ivóvíz szolgáltatás

    Településünkön a GAMESZ közreműködésével gondoskodunk az ivóvíz ellátásáról. Csatlakozva az ivóvíz minőségjavító program második üteméhez, várható, hogy ebben a ciklusban elindul egy komoly minőségjavító program. A folyamatos műszaki meghibásodások jelzik számunkra, hogy a vezetékrendszerünk is elöregedett, terveznünk kell a folyamatos vezetékcserét is. A jövőben át kell gondolnunk az üzemeltetést is, hogy a legoptimálisabb legyen.

  3. Belvízrendezés

    Az országban és településünkön is jelentkező belvizek fokozott központi figyelmet fordítottak az ár- és belvízrendezések fejlesztésére. Az előző ciklus végén sikeresen pályáztunk az önkormányzatunk területén lévő felszíni vízelvezetést biztosító belvízelvezető csatorna építésére. Elkészült az egész várost érintő csapadék és belvíz elvezető rendszer rekonstrukciós terve. Itt fontos megjegyeznem, hogy elengedhetetlen a külterületi csatornarendszer felülvizsgálata és fejlesztése, akár kistérségi szinten is. Szükségszerű a meglévő csapadékvíz - elvezető rendszer évenkénti folyamatos karbantartása, felújítása, közmunka, illetve közhasznú program keretében.

  4. Helyi utak

    A szilárd burkolatú önkormányzati úthálózat eléri a 90%-os kiépítettséget. A csatornaberuházás II. ütemén belül belterületi útjaink új aszfaltréteget kaptak, illetve a Mátyás krt. pályázati pénz bevonásával felújításra került. Fokozott figyelmet kell, hogy kapjon a megújult úthálózat karbantartása padkák feltöltése, a folyamatos szakszerű kátyúzás. A Hajdúdorog - Hajdúnánás közötti kerékpárút karbantartását, esetleges felújítását is figyelemmel kell kísérni. A biztonságos közlekedés érdekében fontos a Böszörményi úti kerékpárút megépítése is A városi buszmegállók igényesebbé tételéről és felújításáról is gondoskodni kell.

    Állami beruházásként uniós támogatással valósult meg 2004-2006-ban a M35-ös gyorsforgalmi út, amely városunk gyors és jobb elérhetőségét fogja biztosítani. Az M35-ös út megépülése után és az M 3-as átadása előtt elmondhatjuk, hogy ekkora méretű beruházás térségünkben a vasútépítés óta még nem volt. Sajnos városunk közvetlen csatlakozási csomóponttal nem rendelkezik Jó eséllyel pályázhatunk a 3502-es jelű Hajdúnánás-Hajdúdorog-Hajdúböszörmény közötti közút felújítására, mivel a terveket a kistérségi társulás már elkészítette. További összefogást igényel a 3503-as út kiépítése a 36-os útig, teljes rekonstrukciója és ezt követően valósulhat meg több mint 5.000 hajdúdorogi álma, a közvetlen autópálya csatlakozásunk. Ebben a ciklusban el kell kezdenünk a külterületi düllő utak fejlesztését, melyre az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnál meglévő forrásokra fogunk pályázni. Volumene és jelentősége miatt ezen fejlesztés az érintett földtulajdonosok hozzájárulása nélkül elképzelhetetlen lesz.

  5. Közvilágítási feladatok

    A meglévő rendszer folyamatos fejlesztésére továbbra is oda kell figyelni. Egyes sötétebb utcarészeken a közbiztonság javítása érdekében új lámpatestek felszerelésére kell sort keríteni.

  6. Köztemető

    Fenntartásáról a GAMESZ gondoskodik, a képviselőtestület 2006 végén újabb 5+5 évre vállalkozásba adta. A ravatalozó belső felújítása rövidtávon az üzemeltetési szerződésből eredeztetve fog megvalósulni. Rendezési terve, területe biztosítja hosszú távra a működést.

  7. Egyéb szolgáltatókkal tartandó kapcsolat

    Szolgáltató vállalatokkal (EON, TIGÁZ, T-COM, MOL, Fűtéstechnika, HAJDÚ VOLÁN Zrt, MÁV stb.) folyamatos kapcsolatot kell fenntartani az ellátás színvonalának emelése érdekében. A személyszállítás javítása érdekében városunk csatlakozott a Térségi Közlekedési Szövetséghez, melytől a megyeszékhely gyorsabb, kényelmesebb megközelíthetőségét remélhetjük.

  8. Területrendezés, közterület-fenntartás

    A közterületek rendben tartása önkormányzati feladat, de a lakosságnak és a vállalkozásoknak is teljesíteni kell a jogszabályok által rájuk rótt teendőket (ingatlan előtti közterületek, vízelvezető árkok rendben tartása, szervezett szemétszállítás igénybevétele, tiltott hulladéklerakás, szemetelés elkerülése). A rendelkezésre álló Általános Rendezési Tervet felül kell vizsgálnunk. Az elkészült Kard és Kereszt településfejlesztési akciótervben megfogalmazottak közös átgondolása, a kellő források allokációja után indulhat meg a Város revitalizációja.

  9. Környezetvédelem

    Az előző ciklusban bezárt helyi "szeméttelep" rekultivációja tovább nem odázható el: a hulladékgazdálkodási társulás közreműködésével, pályázati támogatással a közeljövőben megvalósulhat. A 2006-os költségvetési tervezetünk tartalmazza a megfelelő önrészt is. A környezetvédelmi programot felül kell vizsgálni, az abban megfogalmazottakat maradéktalanul be kell tartanunk, be kell tartatnunk. A térség 13 településével közösen megépített regionális hulladéklerakó további folyamatos fejlesztése reményeink szerint a ciklusban is folytatódik. Ezen térségi beruházással előtérbe került a szelektív hulladékgyűjtés is. Kezdeményezni fogom, hogy épüljön ki, szerveződjön meg a háztartások szintjén is a szelektív hulladékgyűjtés. Így növelhetnénk a hulladékdepónia élettartalmát, illetve az így keletkező társasági pluszbevétel révén a szolgáltatási díj városunk esetében érdemileg nem emelkedne.

3. Egészségügyi és szociális feladatok

Az önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása, melyet jelenleg vállalkozó háziorvosi formában látunk el.

  1. Egészségügyi alapellátás

    A felnőtt lakosságot 4 háziorvos, a gyermekeket 2 fő gyermekorvos, a fogászati ellátást pedig 2 fogszakorvos látja el. A működés biztonságos feltételének fenntartása mellett fokozott figyelmet kell fordítani az egészségügyi gép-és műszer beszerzésekre, a színvonalas ellátás érdekében. Az elhelyezéseket át kell gondolnunk, hogy az üzemeltetési, és rezsi költségek csökkenthetőek legyenek.

  2. Szociális alap és szakosított ellátás

    Szociális feladatellátás keretében működik az Idősek Klubja, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a Gyámhivatal. A humán közszolgáltatás körében kialakult szervezeteknél további jelentős átszervezést nem tartunk indokoltnak. Az elkészült tervek alapján megépítjük a Böszörményi úti ingatlanunkon az Idősek bentlakásos otthonát, megtervezésre kerül a sérült, fogyatékos gyerekek bentlakásos otthona is, melyet a "Hamar"-féle ház átalakításával tervezünk megvalósítani. Befejezzük az intézményeink akadálymentesítését. A szociális gondoskodás céljait szolgáló pénzeszközök reálértéke legyen összhangban a lakosság szociális helyzetével és az önkormányzat anyagi lehetőségeivel. Folytatni kell azt az egyre inkább érvényesülő gyakorlatot, hogy ahol lehet, a támogatásokat természetben kell biztosítani a rászorultság minél alaposabb vizsgálata után. Körültekintően meg kell vizsgálni, hogy önkormányzatunk tud-e még csatlakozni a kormány Szociális Földalap programjához.

  3. Foglalkoztatás elősegítése, gazdasági versenyképesség erősítése

    Önkormányzatunknak érdeke, hogy a helyi kis-, középvállalkozások megerősödjenek, ennek érdekében már a 2007-es év költségvetésében kezdeményezem a Vállalkozási Alap létrehozását (VÁPA). Aminek pénzügyi alapjait a vállalkozások által befizetett helyi többlet adóbevétel teremtheti meg. Így érdekeltté tehetjük a vállalkozókat a helyi adók maradéktalan befizetésére.

    Ösztönöznünk kell a befektetéseket. Ennek érdekében a nem kellőképpen átgondolt fejlesztési övezeteket megvizsgálva, pályázati és külső források bevonásával létre kell hozni a Hajdúdorogi Vállalkozási Övezetet (HAVÖ). Így lehetne kialakítani a város egységes ipari, vállalkozási területét, ez által lehetne kiaknázni az M35-ös, az M-3 as autópályák közelségét.

    A Hajdúnánási Munkaügyi Központtal és a térség szakképző intézményeivel a munkanélküliség megelőzése és csökkentése érdekében folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Támogatni kell a helyi szakképzés átalakulását, olyan irányba, ami a jövő városát is segíteni tudja, illetve az ide érkező és helyi diákok a munkaerőpiacon jól hasznosítható tudással rendelkezzenek.

4. Oktatási feladatok

Településünkön oktató-, nevelő munka az általunk fenntartott intézményekben, és a 2006-ban egyesített Görög Katolikus Oktatási Központban folyik. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 4.2.1. konstrukcióra kistérségünk számára 1.655.880.000 forintot tervezett felosztani. Ezen összeg adhat jó pénzügyi alapot intézményeink racionális fejlesztésére.

  1. Óvodai nevelés

    Az óvodai nevelésről szóló kötelező feladatainkat az Egyesített Napközi Otthonos Óvodák három telephelyen történő működtetésével biztosítjuk.

    A felvételre jelentkezőket teljes létszámba tudja az intézmény fogadni. Figyelembe véve a demográfiai helyzetet, és az intézmények kihasználtságát, az ésszerű és takarékos gazdálkodás érdekében felülvizsgálatra szorul a jelenlegi szerkezetben történő további üzemeltetése. A Sarok úti központi egység felújítása lehetőséget biztosíthat új szolgáltatások bevezetésére, így az intézmény folyamatos biztonságos üzemeltetésének garanciái megteremtődhetnek.

    A játék- és eszközállományának felújításáról folyamatosan kell gondoskodni.

    Az óvoda elfogadott pedagógiai programmal rendelkezik, ami szerint tovább kell fejleszteni a környezettudatos gondolkodást.

  2. Általános Iskola

    A Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola jó színvonalát eredményei mutatják, az itt végzett gyerekek a megye bármely maguk által választott középfokú oktatási intézményében megállják a helyüket. Az iskola konyhája látja el meleg étellel az intézményeinket, a folyamatos fejlesztés ezen a területen is elengedhetetlen.

    A 2. sz. Általános Iskolában az enyhén- illetve közepesen fogyatékos gyerekek oktatását a szakmai követelményeknek megfelelően, és az elfogadott pedagógiai programban leírtak szerint kell folytatni.

    Évek óta a gyermeklétszám csökkenő tendenciát mutat, ami a kihasználtságot kedvezőtlenül befolyásolja, az elkövetkezendő időben gondolkodni kell az intézményi összevonás lehetőségéről is.

  3. Egyházi oktatási intézmények

    A Görög Katolikus Püspökség fenntartásában működik az önkormányzattól átvállalt feladatként az óvoda és az általános iskola, szintén egyházi fenntartású a városban állandó székhellyel rendelkező gimnázium. A fenntartóval folytatott egyeztetésekből kiderült, hogy az általános iskola épületének teljes rekonstrukciójára sor kerül, melynek eredményeként az ott tanuló diákság egy helyen kerül elhelyezésre, így idővel számíthatunk az Iskola úti ingatlan teljes felszabadulására, mely további fejlesztések lehetőségét hordozza magában.

5. Közművelődési és sport feladatok

A közművelődésről való gondoskodást, a közösségi tér biztosítását részben önálló intézményként működő Mészáros Károly Városi Könyvtár és a Görög Demeter Művelődési Ház oldja meg. Városunk rendelkezik Helytörténeti Gyűjteménnyel és Tájházzal is. Igényként jelentkezik az épületállományok felújítása, átalakítása, bővítése, az eszközállomány korszerűsítése a pályázati lehetőségek kihasználásával. A város revitalizációs terveiben a Mozi épületének teljes átalakítása, bővítése valósulhatna meg, ezáltal a jelenlegi művelődési ház épülete felszabadulhatna, ahova kistérségi konferencia,-és felnőttképzési központ, városi galéria kialakítására nyílna lehetőség

6. Városfejlesztési feladatok

Az Uniós csatlakozás után jogos az itt élőkben is az az igény, hogy olyan kisvárosban élhessenek, mint az Unió más fejlettebb országaiban élő polgártársaink. Ennek az igénynek a megvalósulásának érdekében a 2007-2013-as költségvetési időszakban mindent meg kell tennünk. A városias fejlődést elképzelhetetlen csak saját forrásból biztosítani. A már fentebb említett regionális és központi források, a jó földrajzi fekvés (nagyvárosok közelsége, két autópálya ölelése, folyamatosan javuló megközelíthetőség) lehet városunk fejlődésének motorja.

Fejlesztési elképzeléseinket egy rövidtávú fejlesztési terv aktualizálásával a szükséges beruházásokat rangsorolva, a ciklusra elosztva kell ütemezni úgy, hogy kész projektekként tudjunk pályázni, kezdeményezni. Ez által az Európai Uniós támogatások fogadására is alkalmassá kell válnunk. Az is látható, hogy a kialakult kistérségi társulásban több olyan lehetőség rejlik még, melyeket talán még mi sem látunk, de a jövőben a város dinamizálását tudja eredményezni.

A tervezett feladatok ütemezésével figyelembe kell venni a régió az ÉAOP alakulását, a megye és a kistérség területfejlesztési terveit, és vizsgálni szükséges:

  • a térség, gazdasági, társadalmi folyamatait, a jövőbeli tendenciákat
  • a települési és regionális fejlesztési programokat
  • az európai, valamint kistérségi integrációval együtt járó feladatok megoldását
  • a regionális és önkormányzati stratégiák kidolgozását.

A városfejlesztési feladatok egyik fontos szegmensét alkothatja a Strandfürdő hasznosításának kérdése. Az elmúlt évek szerény fejlesztései arra voltak elegendőek, hogy a vendégek nem zárt kapukkal találkoztak. Szolgáltatásbővítésben kell gondolkodnunk, mely egy szabadidőcentrum irányába indítaná a terület fejlesztését. Törekednünk kell az egész éves nyitva tartás biztosítására. A tartalék terület belterületté nyilvánítása és művelési ág váltása újabb fejlesztési irányt határozhat meg melyekhez központi forrásokat szeretnénk igénybe venni, de az esetleges magántőke bevonásától sem kell megriadnunk. A termálvíz energiatermelés céljára történő hasznosítása is jelentős fejlesztés lehet, mely intézményeinknél megtakarítást, illetve más fogyasztók bekapcsolásával bevételt eredményezhet.

Megjegyezném, hogy minden program annyit ér, amennyi az elkövetkező években megvalósul belőle.

IV. Önkormányzati gazdálkodási feladatok
  1. Önkormányzati vagyon működtetésével kapcsolatos feladatok:

    • teljes önkormányzati vagyonkör eredményesebb hasznosítása érdekében
      • az intézmények használatában lévő vagyonelemek működtetési, fenntartási költségei alakulásának figyelemmel kísérése, felújítások, bővítések szükségességének és költségkihatásának vizsgálata, előtérbe helyezve a megtakarításokkal járó fejlesztéseket.
      • az intézmények működtetéséhez szükséges vagyonelemek felülvizsgálata, az esetlegesen felszabaduló vagyonelemeknek a forgalomképes vagyoni körbe való átcsoportosítására javaslatok kidolgozása
      • az önkormányzati gazdálkodás stabillá tétele, az ésszerű takarékos gazdálkodás megvalósítása
    • önkormányzati tulajdonú belterületi ingatlanok, közterületek, külterületi mezőgazdasági művelési ágú földterületek hasznosítása kiemelt figyelemmel a hasznosításból származó bevételi források hosszú távú biztosítására
    • az önkormányzati tulajdonú lakásállomány gazdaságos fenntartására javaslat kidolgozása
  2. Az önkormányzat gazdálkodását érintő egyéb feladatok:

    • a korábbi évektől eltérően valóban minden lehetőséget ki kell használnunk, annak érdekében, hogy a különböző központi és regionális
    • pénzalapokra az Önkormányzat a megvalósításra tervezett feladataihoz pályázatok benyújtása révén forrásokat tudjon teremteni, s ezáltal növekedjen az Önkormányzat vagyona
    • minden évben az éves költségvetések keretein belül kerüljön sor általános tartalék képzésre, mely első sorban a fejlesztések önerejét hivatott biztosítani.
    • a vállalkozási szerződésekben foglaltak rendszeres és hatékony ellenőrzésével gondoskodni kell az önkormányzati feladatok eredményes, de egyben költségkímélő végrehajtásáról
    • helyi adók szerkezetének, behajthatóságának felülvizsgálása, mivel fejlesztéseink önerejét ezek a bevételek tudják biztosítani.
    • törekedni kell a lakossági szolgáltatások színvonalának emelésére
    • a tulajdonos önkormányzat és gazdálkodó szervezete valamint költségvetési intézményei kapcsolatának rendszeres vizsgálata a kapcsolat elemeinek egyeztetése és értékelése
    • a közterület felügyelet aktívabb tevékenységének kiépítésével önkormányzati rendeletben előírt lakossági kötelezettségek (járdák, vízelvezető átereszek tisztítása, karbantartása, illegális szemétlerakás felderítése, felszámolása,) önkéntes teljesítésének elősegítése, továbbá a polgárőrség bevonásával közterületi értékek fokozott védelmének biztosítása.
V. Gazdasági program feladatainak végrehajtása

A 2006-2010. évi gazdasági programban a fejlesztési feladatok időszerűek, megvalósításukra reális esélyt látok. Végrehajtásuk a program időszakában - éves költségvetések összeállításakor kialakított rangsorolással, külső források bevonásával, lakossági összefogással - biztosítható.

Ezeknek a feladatoknak jelentős része szervesen összefügg az Önkormányzatot érintő feladatok egy részével, ezért fontos, hogy a lakosság és az érintett nem önkormányzati gazdálkodó szervek (egyéni vállalkozók) - főleg azok érdekképviseleti szervei (kamarák) előtt tudatosuljon az önkormányzat ciklusprogramja, az ahhoz való alkalmazkodás és a megvalósítás elősegítése érdekében.

Csige Tamás, polgármester