Mészáros Károly Városi Könyvtár
Intézmény
neve: Mészáros Károly Városi Könyvtár
Intézmény címe: 4087 Hajdúdorog, Böszörményi út
7.
Intézmény elérhetőségei (telefonszám, email):
– E-mail: hd.konyvtar@gmail.com
– Tel.: 52/572-016; 52/572-017;
Intézményvezető neve: Gergely Péterné Papp Valéria Margit
- Tel.: 30/237-7426
Intézmény honlapjának címe: https://www.hdkonyvtar.hu/
Intézmény tevékenységi köre: közgyűjteményi és könyvtári tevékenység
Jövőkép
„Hagyomány, tudás,
lehetőség – ezt adja a könyvtár.”
A Mészáros Károly Városi
Könyvtár a közművelődés, valamint a könyvtári kutatások központi szakmai
intézménye. Munkájában követi a társadalmi változásokat, az aktuális fejlesztéseket,
a társadalom és a könyvtárhasználók elvárásait. Segítséget nyújt a
kikapcsolódni vágyóknak, valamint a tanuláshoz, az önképzéshez.
Az
értékek teremtésével, megőrzésével, közvetítésével egy élhetőbb társadalmat
hozunk létre. Könyvtárunk megfelel a XXI. századi kihívásoknak, kulturális és
információs tárházként működik. Folyamatosan fejlődő szolgáltatásainkkal,
korszerű infrastruktúrával a város megbecsült intézményévé válunk.
A könyvtári épület külső felújítása, a fűtéskorszerűsítés
elodázhatatlan feladat. A megújuló intézmény a város rangjához, az olvasók igényeihez,
elvárásaihoz igazodik.
Küldetésnyilatkozat
„Az olvasókörtől az olvasóközönségig!”
A Mészáros Károly
Városi Könyvtár általános gyűjtőkörű, nyilvános könyvtár.
A könyvtári rendszer alkalmas a 21. századi
könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott
információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek mindenki számára
hozzáférhetővé tételével élhető várost alakítunk ki, amelyben mindannyian
otthon lehetünk.
Innovatív szolgáltatásainkkal helyi információs központként
működünk, mint a tudásalapú társadalom alapintézménye. Szoros integrációt
alakítunk ki a város intézményeivel, civil szervezeteivel. Szellemi-kulturális
értékközvetítőként hozzájárulunk városunk fejlődéséhez. Könyvtárunk közösségi
tér, hagyományos találkozóhely minden korosztály számára.
Minőségpolitikai nyilatkozat
A
Mészáros Károly Városi Könyvtár vezetése és minden dolgozója ezen
nyilatkozatban kívánja a minőségi munka iránti elkötelezettségét
kinyilvánítani, megerősíteni.
Folyamatosan
gyarapított gyűjteményével, változatos, bővülő szolgáltatásaival és kiváló
partnerkapcsolati rendszerével a lehető legmagasabb szinten, mindenki számára
elérhető módon igyekszünk az igényeket kielégíteni.
Értéket
közvetítünk, ez számunkra azt jelenti, hogy munkánkat lelkiismeretesen,
emberségesen, szakmailag magas színvonalon végezzük.
A
Könyvtár közösségi térként nagyon fontosnak tartja, hogy látogatói számára a
szabadidő aktív, tartalmas eltöltésének színhelye legyen, a hagyományos
szolgáltatásain túl változatos programkínálatával várja a különböző korosztályok
képviselőit.
A Mészáros Károly Városi Könyvtár nyilvános könyvtári ellátást biztosító – az országos könyvtári rendszer részét képező – települési könyvtár.
A könyvtári munka minőségét
meghatározzák a következő okiratok:
§
Alapító okirat
§
Szervezeti és
működési szabályzat
§
Gyűjtőköri
szabályzat
A könyvtár alapfeladatai:
§
Biztosítja
Hajdúdorog területén a nyilvános könyvtári ellátást.
§
A fenntartó
által kiadott Alapító Okiratban és Szervezeti és Működési Szabályzatban
meghatározott fő céljait nyilatkozatban teszi közzé.
§
Gyűjteményét
folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja.
Gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja.
§
Helyismereti
információkat és dokumentumokat gyűjt, helyismereti kutatásokat végez.
§
Közhasznú
információs szolgáltatást nyújt.
§
Tájékoztat a
könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól.
§
Biztosítja más
könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését.
§
Részt vesz a
könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.
§
Ismeretterjesztő
tevékenységet folytat.
Az
alapfeladatokon nyugvó alaptevékenységek ellátása:
§
A lakosság
általános tájékozódásához, művelődéséhez, tanulásához, továbbképzéséhez,
szakmai munkájához, az igényes szórakozáshoz szükséges dokumentumok,
információk biztosítása.
§
Könyvtári
anyagok helyben vagy otthoni használatát eredeti formában, vagy másolatban
biztosítja.
§
Hajdúdorog
város és környékének múltját, jelenét bemutató dokumentumok beszerzése,
feltárása, és hozzáférhetővé tétele. Előadásokat, vetélkedőket szervez, hogy a
városban élők minél jobban megismerjék településüket.
§
A könyvtár
részt vesz a tanulóifjúság könyv- és könyvtárhasználati ismereteinek
gyarapításában, könyvtári foglalkozások, rendezvények szervezésével. Ennek
érdekében szorosan együttműködik a város oktatási intézményeivel.
§
A könyvtár
segíti a várost bemutató kiadványok megjelenését.
§
Önálló
kiadványa a Hajdúdorogi füzetek.
§
A könyvtár
tevékenységét összehangolja más közművelődési intézmények tevékenységével.
Alaptevékenységének megvalósításához előadásokat, tanfolyamokat, vetélkedőket,
tábort szervez.
§
A könyvtár
internet-hozzáférést biztosít az érdeklődők, használók részére.
§
Elektronikus
ügyintézésben segítséget nyújt.
§
NAVA Pont: A
Filmarchívum által digitalizált és felújított, 1945-1981 között gyártott
filmtörténeti jelentőségű száz magyar film és 1931-1944 közötti több száz
filmhíradó elérhetőségét a NAVA ponton keresztül tudjuk biztosítani.
§
Szerkeszti és
kiadja a Hajdúdorogi Újságot.
§
Helytörténeti
anyagok digitalizálása.
Mészáros Károly (Hajdúdorog, 1821. július 20. – Zavadka, 1890. február 2.)
Magyar író, ügyvéd és helytörténész. Édesapja az 1831-es kolerajárvány
áldozata lett, taníttatásáról Kerekes Demeter hajdúdorogi esperes gondoskodott.
Debrecenben, Nagyváradon, Pesten és Pécsett tanult, majd a pesti egyetemen
jogot hallgatott, 1846-ban ügyvédi vizsgát tett. 1846-tól Moson vármegye tiszti
alügyésze.
Saját bevallása szerint elsősorban író, újságíró és
helytörténész volt, és inkább a napi betevő megkeresése miatt lépett a nevelői
és ügyvédi pályára. Összesen 26 könyv és több mint 800 tanulmány szerzőjeként
ismert. Írásaiból képet kaphatunk széleskörű műveltségéről, hiszen korának
szinte minden témájában írt. Volt pszichológiai, szociológiai, történelmi,
egyháztörténeti, kultúrtörténeti, mezőgazdasági, erdőgazdasági, jogi,
jogtörténeti, pénzügyi, közigazgatási, politikai és egyházpolitikai témájú alkotása
is. 1843-tól foglalkozott újságírással, a konzervatív Gyűlde című lap
munkatársa, de több korabeli lapban is jelentek meg írásai.
Írói pályájára életútja jelentősen rányomta a bélyegét.
1848 májusában Pestre költözött és mivel látta, hogy a forradalom vezetői nem
neheztelnek rá korábbi újságírói tevékenysége miatt, átállt a szélső radikális
oldalhoz és annak egyik hangadója lett. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc aktív résztvevője volt, aki a harcokban egészségi
állapota miatt ugyan nem vehetett részt, de írásaival, szervezői
tevékenységével jelentős szerepet vállalat a forradalom alatt. 1848 nyarától
postaügyi számvevő, 1849 tavaszától a Perczel Mór vezette hadtest
haditudósítója. Többek között ő adta nevét, és ő írta az alapszabályzatát
az Egyenlőségi Társaságnak, amely a szabadságharc idején
fontos politikai tömörüléssé vált Madarász László elnöklete
mellett, Mészáros volt a társaság titkára. Ezután hadi tudósítóként is működött
a bács-bánáti és a tiszai seregek mellett is. A szabadságharc bukása után
bujdosni kényszerült, majd Ung
vármegye törvényszéki ülnöke lett.
1852-ben egyik könyve miatt elbocsátották az állásából, 1854-től ügyvédi
praxist folytatott, később ismét Pestre költözött, ahol újságírással és szépirodalommal
foglalkozott. Az 1860-as években visszaköltözött Ung vármegyébe, ideje nagy
részét Ungvárott vagy közeli birtokán, Zavadkán töltötte.
Forradalmi tevékenysége miatt megfosztották hivatalától, később ügyvédi
praxisától is.
A forradalom tehát Mészáros Károly egész életpályáját
meghatározta, és nem volt ez másként alkotói pályájával sem. 1848 előtt több
műve is a francia forradalom vívmányairól, az egyenlőségről szól. Ezek közül
az Európa legújabb alkotmányai című alkotása volt
kiemelkedő. Később egyre több jogi témájú művet írt, hogy megélhetését
biztosítsa, és miután Ungba költözött, egyre több történeti áttekintő írása
jelent meg a ruszinokról. Ezekből az időkből kiemelkedik a Magyarország népei történetileg, s politikailag című
műve, illetve Ungvár története. Több mint
harminc újságban jelentek meg cikkei, többet szerkesztett, és ő alapította meg
többek között a Kárpáti Hírnököt, az Ungvári Hírlapot és
a Magyar Községjegyzőt is.
Haláláról csak a Budapesti Hírlap 1890. februári 49. száma
értesítette az olvasókat:
„elhunyt
Hajdúdoroghy Mészáros Károly ügyvéd, iskolaszéki volt elnök, Ungmegye tb.
főjegyzője, e hó 2-án Zavatkán, 69 éves korában, végelgyengülés következtében.
A megboldogult 1861-ben megírta Ungvár város monográfiáját,
Ungmegyének szintén általa írt monográfiáját pedig most adja ki a megye.
Megalapította az Ung című heti lapot, amelynek későbben is főmunkatársa volt. A
hatvanas években sűrűn írt történeti és publicisztikai cikkeket a fővárosi
lapokba is.”
1971 októberében Mészáros Károly emléktáblát avattak
Hajdúdorogon, amely a Szent Bazil Oktatási Központ Általános Iskolájának falán
található. A városi könyvtár felvette a nevét 1991. július 20-án. 2011-ben a
névfelvétel 20. évfordulója tiszteletére emléktáblát helyeztek el a Mészáros
Károly Városi Könyvtár falán. A névfelvétel 30 éves évfordulóján (2021.
július 20-án), a déd-és ükunoka látogatott el az intézménybe. A hajdúdorogi
programmal szinte egy időben emlékeztek meg Ungváron is a névadó születésének
200 éves évfordulójáról. Munkássága, emléke tovább él az utódok, a szülőváros
és Ungvár emlékezetében.
Farkas Lajos (1821. máj. 21.- 1894. dec. 3.)
Ma már teljesen természetesnek tűnik, hogy templomainkban a
szertartásokat kizárólag magyarul végzik, s hogy egyházi szervezetünk,
egyházmegyénk van. Csakhogy ez korábban nem így volt. Őseink szláv és román
püspökök fennhatósága alá tartoztak, a szertartásokat tévesen orosznak nevezett
ószláv, illetve román nyelven végezték. A magyar hívek e nyelveket nem
értették, a szertartásokba nem tudtak bekapcsolódni. Az idegen szertartási
nyelv miatt a közvélemény oroszoknak, oláhoknak tekintette őket, s emiatt a társadalomban
hátrányos helyzetbe kerültek. Előfordult, hogy egy-egy magyar görögkatolikus
hívőnek választania kellett ősi szertartása és a nemzetisége között, így nagyon
sokan hagyták el a görög szertartást. Ez a folyamat a magyar görögkatolikus
értelmiségi réteget szinte megtizedelte.
Ezt az áldatlan helyzetet ismerték fel már a XVIII.
században azok a magyar görögkatolikus papok, akik szertartásainkat, vagy
legalább azok egy részét magyarra fordították, és egyes szertartásokat minden
felsőbb engedély nélkül, önhatalmúlag magyarul kezdték végezni. Azonban ez a
megoldás a magyar egyházközségek híveit nem elégítette ki, ők a teljes magyar
liturgiát igényelték. Emellett a 48-as szabadságharc után egyre fokozódtak a
nemzetiségi ellentétek. Mindez arra késztette a legnagyobb magyar egyházközség,
Hajdúdorog elöljáróit, hogy mozgalmat indítsanak a magyar liturgia szentesítése
és a magyar egyházmegye felállítása érdekében. E hosszantartó, hősies küzdelem
vezéregyénisége Farkas Lajos volt.
Szülőföldünk kiemelkedő egyénisége, 1821. május 24-én
született Hajdúdorogon 1894. december 3-án halt meg Debrecenben. Kassán,
Eperjesen és Pozsonyban tanult. Az 1848-49-es szabadságharc honvédkapitánya, a
magyar nyelvű bizánci katolikus liturgia harcosa, széles látókörű és lelkes irányítója.
A dorogiak betelepítését végző – Farkas Mihály kapitány leszármazottja. Mint
országgyűlési írnok jelen volt 1843-1844-es országgyűlésen. Hajdúdorog, majd a
Hajdú Kerület főhadnagya, ill. Hajdú vármegye főügyésze és árvaszéki elnöke
volt. Ő volt a magyar nyelvű liturgiáért folytatott harc elindítója és
irányítója 1843-94 között. Családi neveltetéséből és szülőföldje társadalmi,
politikai körülményeiből adódóan jól ismerte a magyar görög katolikusok
törekvését az anyanyelvű liturgiáért.
A
XIX. században már magyarul miséztek Dorog papjai (Bányai Antal, Kerekes Döme),
bár erre nem volt hivatalos engedélyük. Farkas Lajos vezetésével megújult a
tudatos küzdelem. Farkas, mint a város főhadnagya, azt indítványozta, hogy
társadalmi mozgalom keretében, szervezetten dolgozzanak az önálló püspökségért
és a magyar nyelvűségért. A kéziratos magyar fordítások alkalmazását és
terjesztését is tilalom övezte.
1863. május 22-én
a közgyűlésükön Farkas Lajos közreműködésével elhatározták, hogy Popovics
keresztény püspökhöz felterjesztéssel élnek. Az eredmény elmaradt. A dorogiak
látván az 1863. évi felterjesztés elhallgatását, most már nem a püspökhöz,
hanem a királyhoz, a hercegprímáshoz, az udvari főkancelláriához és a képviselőházhoz
fordultak, mi több leszögezték azt is, hogy e szent cél egy különálló,
független magyar ajkú óhitű katolikus püspökség felállítását, és egy független
vikáriusság szervezését is kérték.
A kéziratos magyar fordítás alkalmazását és terjesztését is
tilalom fékezte. Hajdúdorog hívő közössége volt az, amely ismételt kéréssel
fordult a munkácsi püspökhöz. Az eredmény most is elmaradt. Farkas Lajos,
Hajdúdorog főkapitányának kezdeményezésére 1868. április 16-án országos
zsinatot hívtak össze Hajdúdorogra, ahol 52 magyar egyházközség képviselői országos
kongresszust tartottak, 220 képviselővel és 31 pappal. (Amelynek egyetlen
eredménye volt: 1873-ban magyar püspöki külhelynökséget létesítettek itt.)
Ő
volt, aki először készített, jól átgondolt stratégiát a magyar görög
katolikusokat sújtó helyzet országos méretű megoldására, és ezért egy fél
évszázadon át példamutató erkölcsi szilárdsággal küzdött.
Farkas Lajos, az eszme lánglelkű, széles látókörű, nagy
politikai tapasztalattal rendelkező kemény harcosának 1894-ben történt halála
után a magyar nyelvű liturgiáért folytatott harc megtorpant. Mintha gyászolták
volna a fő zászlóvivőt, aki már 1843-ban a pozsonyi országgyűlésen is hallatta
városának, Dorognak az idegen nyelvű liturgia elleni panaszos feljajdulását. Az
Egy nemzeti küzdelem története c. könyve örök időkre bizonyítja, hogy a magyar
görög katolikusok ügye nem talált kellő támogatásra. Az emlékiratból árad a
nemzetszeretet. A félszázados küzdelmet végül mégis siker koronázta.
